A gyarmati időkből jól kiépített közúti- és vasúthálózat maradt az országra. Ez nagyban hozzájárul az utcai közlekedés enyhítéséhez. A világon Indiának a negyedik legnagyobb a vasúti hálózata, ami azonban problémákkal terhelt. Az országban négyféle szélességű sínpár létezik: 1,676 m, 1 m, 762 mm és 609 mm. Emiatt a vonatok nem tudnak az egyik rendszerről átmenni a másik hálózatra, az utasoknak kell átszállniuk. A vonatok gyakran annyira zsúfoltak, hogy az emberek a kocsik tetején is utaznak, vagy az oldalán kapaszkodnak. A másodosztályú kocsikban az utasok gyakran az állataikat is magukkal viszik. Becslések szerint Indiában naponta 17-20 millió utas közlekedik vonaton.
A városokon belül a közúti forgalomra a sokszínűség a jellemző. Az autók mellett motorbiciklik, mopedek, háromkerekű, bérelhető riksák, és buszok is megtalálhatók. A közlekedés a nagyvárosokban a zsúfoltság miatt kaotikus. A városok közötti közlekedés leggyorsabb módja a légi közlekedés, ez azonban az átlag indiainak megfizethetetlen. Mumbai és Delhi közvetlen légi kapcsolatokkal rendelkezik sok ázsiai és európai nagyváros felé. Az ország egyetlen nemzetközi légitársasága az India Airlines, mellette több külföldi légitársaság is üzemeltet járatokat. Közutak hossza: 3 319 644 km Vasútvonalak hossza: 63 693 km Repülőterek száma: 232 Fontosabb kikötők száma: 7 India az egyik legősibb magaskultúra. A szubkontinens kulturálisan nagyon különbözik a világ minden más tájától.
Ez tükröződik abban, hogy Indiában viszonylag sok helyet nyilvánított világörökséggé az UNESCO. Az adzsantai barlangtemplomok Az ellórái barlangtemplomok Agra erődje (Vörös Erőd) Tádzs Mahal Agrában A konaraki Naptemplom Mahabalipuram templomegyüttese Goa templomai és kolostorai Khadzsuráho műemlékegyüttese – hindu és dzsainista templomok Hampi műemlékegyüttese Elefanta sziklatemploma A tandzsávúri Brihadisvara-templom A buddhista emlékek Száncsiban Humájun császár síremléke Delhiben Kutub Minár és Kutub épületegyüttes Delhiben India hegyi vasútjai Mahabodhi templomegyüttes, Bodh Gaya Bhimbetka sziklamenedékei Champaner-Pavadagh régészeti park Chhatrapati Shivaji Pályaudvar (korábban Victoria Terminus), Mumbai A Vörös erőd épületegyüttese Delhiben A tudománytörténet szerint a matematikában lényeges szerepet játszó nulla és a végtelen fogalmát indiai tudósok alkották meg valamikor a Gupták uralma idején, az i.sz. 4. században. Csillagászati megfigyeléssel és trigonometria alkalmazásával megállapították, hogy a Nap 400-szor távolabb van a Földtől, mint a Hold.
A 15. században meg tudták határozni a pi számértékét tetszőleges pontossággal (ez 2 évszázaddal az európai hasonló teljesítmény előtt sikerült). Az indiai művészek még a leghétköznapibb alkotásokon is az átszellemültségre törekedtek, formába öntötték a nép képzelőerejét. A régi indiai alkotások inkább bámulatot keltenek az európai emberben, mintsem elragadtatást. Az ország művészete sohasem tudott igazán lemondani a természet istenítéséről, mert az indiai templomtornyok, az ember- és állatábrázolások, és a Buddha-képmások is mind az imádat tárgyai voltak, ahogy a fák és az állatok is. India filmipara a 19. század végén indult el, az első indiai gyártású film, a Panorama of Calcutta 1899-ben készült. Az első némafilmet Raja Harishchandra címmel 1913-ban mutatták be.
Manapság India filmipara a legnagyobb a világon (beleértve Hollywoodot is). Mumbait, India hindi nyelvű film-fővárosát szívesen nevezik Bollywoodnak. Más nagyobb filmes városok között van Csennaj, Hyderabad és Bengaluru, de filmes központok más városokban is vannak, ahol a filmeket a helyi igények szerint készítik. Indiában évente átlagosan 1000 mozifilmet készítenek. Nagy általánosságban kétféle indiai mozifilm van: az első a fő vonulathoz tartozó tömegfilm. Ez gyakran három óra hosszúságú, tele szomorú, könnyes jelenetekkel, váratlan drámai fordulatokkal, amiket zenés-táncos betétek szakítanak meg (a történethez lazán kapcsolódó zenés-táncos közjáték még akciófilmben is előfordul, lásd a Gadzsini c. filmről szóló szócikket).
A filmekben nincs szexuális ábrázolás, még csók sem, bár puszi előfordul. A meztelenség hiányát testhezálló öltözékkel ellensúlyozzák, amiben a hősnő alakja jól látszik. A másik típusú indiai film művészfilm, ami a valóság ábrázolásából indul ki. Ezek a filmek szándékuk szerint társadalmilag vagy politikailag aktuális, fontos témákat érintenek. A tömegfilmeknél összehasonlíthatatlanul kisebb költségvetésből készülnek. Ezeket a filmeket külföldön sokan kedvelik, gyakran nyernek fesztiváldíjakat (lásd például A japán feleség c. filmről szóló szócikket).
