A Madhja Pradés állambeli Bhímbetkában található kőkorszakbeli barlangrajzok az első emberi jelek a mai India területéről. Az első, ismert, állandó települések már 9000 éve megjelentek ezen a területen, ezekből alakult ki később az Indus-völgyi civilizáció. Ez a birodalom egészen i. e. 1900-ig fennállt, bukása után helyét a védikus civilizáció vette át, majd i. e. 500 körül ez is felbomlott, és a helyén sok új birodalom jött létre. Az ország északi részén alakult ki a Maurja birodalom, amelynek sok mindent köszönhet a mai India. Az i. e. 180-as évektől kezdve Közép-Ázsiából rengeteg támadás érte Indiát, ezek hatására alakultak meg az Indo-görög, az Indo-szkíta és az Indo-pártai királyságok. Krisztus előtt 300-tól a Gupta család uralkodott Indiában, az ő uralmukat „Aranykornak” is nevezik. Az ország északi részén több dinasztia váltotta egymást a trónon. Ez idő alatt Indiában virágzott a tudomány, a művészet, az irodalom, a matematika, a csillagászat, a vallás és a filozófia. E virágzás kiterjedt Dél-India államaira is.
A Mehrangarh erőd Az iszlám inváziók után, amelyek Közép-Ázsiából és Perzsiából érkeztek, Észak- és Közép-India nagy része először a Delhi Szultanátus irányítása alá került, később a mogulok uralkodtak itt. Ennek ellenére sok kis birodalom megmaradt, mint például a Dél-Indiai Vidzsajanagara birodalom (1336-1565). Az 1500-as évek elején több európai ország, mint például Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország, melyek eredetileg üzletelni akartak Indiával, kihasználták azt, hogy az ország területén levő királyságok egymás ellen harcolnak, és gyarmatokat kezdtek létesíteni. Az 1857-es forradalom (az ún. szipojlázadás) a brit megszállók ellen kudarcot vallott. A lázadás elnyomása után a Brit impérium uralma alá került egész India. A 20. század beköszöntével Mahátma Gandhi vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában, melyek 1947. augusztus 15-én elérték céljukat, és India függetlenné vált, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26-án vált köztársasággá. A független India első elnöke Dzsaváharlál Nehru lett.
Mint több vallású és több nemzetiségű állam, India sok nemzetiségi és vallási ellentétekből kialakult konfliktust élt át az ország különböző részeiben, de ezek nem gyengítették le az újonnan alakult államot. Sok határkérdésből származó konfliktusa volt Kínával, amelyek a kína-indiai háború kitöréséhez vezettek (1962). Pakisztánnal rengeteg konfliktusa volt az országnak (1947, 1965, 1971, 1999), amelyeknek oka Dzsammu és Kasmír tartományok hovatartozása. 1974-ben India atomfegyvereket próbált ki a föld alatt, ami az atomfegyverekkel rendelkező országok sorába emelte. 1998-ban újabb atomteszteket hajtottak végre Indiában. Az ellentétek Pakisztán és India között a mai napig sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást. India alkotmánya, amely 1950. január 26-an lépett érvénybe, a leghosszabb és legalaposabb alkotmány a független államok sorában. Preambuluma az országot független, szocialista, szekuláris, demokratikus köztársaságként határozza meg. Kormányzati formáját szövetséginek szokták mondani, erős központtal és gyengébb államokkal, bár az 1990-es évek végi politikai, gazdasági és szociális változások megnövelték az egyes államok jogkörét.
Az elnök az államfő, akit az elektorok közvetetten ötéves időszakra választanak. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, a kormányfőt, aki a legnagyobb végrehajtói hatalommal rendelkezik. A többséggel rendelkező alsóházi párt vagy politikai szövetség megegyezés szerint támogatja a miniszterelnököt. A végrehajtó hatalom többi ága az elnök, az alelnök és a miniszterek tanácsa élén a miniszterelnökkel. Mindegyik tárcával rendelkező miniszter a parlament valamelyik házának tagja kell hogy legyen. Az indiai politikai rendszerben a végrehajtás alárendelt a törvényhozásnak, mivel a miniszterelnök és tanácsa közvetlenül felel a parlament alsóházának. India törvényhozása a kétkamarás parlament, amely a Rádzsja Szabha (Államok Tanácsa) nevű felsőházból és a Lok Szabha (a Nép Tanácsa) nevű alsóházból áll. A felsőház állandó testület, amelynek 245 tagját hat évre választják. Legtöbbjüket az államok törvényhozásai küldik képviselőjükként, számuk az adott terület népessége alapján változik. Az alsőház 545 tagjából 543-at választások útján közvetlenül a nép juttat be a parlamentbe.
Mindegyikük egy-egy választókerületet képvisel öt évre. A fennmaradó két helyre az elnök jelöl ki személyeket az angol-indiai közösségből, ha úgy gondolja, hogy érdekeik nincsenek megfelelően képviselve. Az igazságszolgáltatói ág három fokozatra tagolódik. A bírói hatalom csúcsát a Legfelsőbb Bíróság jelenti, élén India főbírójával, ezt követi a 21 felső bíróság és a többi, kisebb bíróság. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető kérdésekben, az államok és a szövetségi kormányzat közti vitákban dönt és joga van felülvizsgálni a felső bíróságok döntéseit. Jogilag független. India 28 államra (amelyek még tovább 593 kerületre vannak felosztva) és 7 szövetségi területre van felosztva. A tagállamok, Delhi és Pondicseri szövetségi terület saját választott kormánnyal rendelkezik, míg a többi szövetségi terület élén a szövetségi kormány által kinevezett hivatalnok áll. Az egyes államokon belüli alsóbb közigazgatási szint a kerület: India csaknem 600 kerületre oszlik. A kerület alatti szint a tehszil vagy taluka (község). Több tehszil együtt alkothat egy kerületrészt (Pargana, Anuvibhag). A tehszilen belül a falvak is alkothatnak csoportokat (hobli). India két tudományos állomást működtet az Antarktiszon (Daksin Gangotri és Maitri), területi igényt azonban mindeddig nem jelentett be.
